Dühöngő úr

A sors iróniája, hogy fülhallgatóm már-már dühítő sistergésének köszönhetően újabb sistergésre voltam kénytelen váltani egy álmosodó buszpályaudvaron. Kulturális sistergésre. Mármint kulturálisnak szánt sistergésre. Az atmoszférateremtést azonban egy szöszből és porból álló miniatűr ördögszekér végiggurulása hajtotta végre, melyet Ady röhögő szele hajtott a hidegen burkolt ugaron.

Úgyhogy lehet, hogy nem is teljesen véletlenül sikerült elkapnom két fiatal beszélgetését arról, hogy milyen a jó könyv. Egyikük szerint jó könyv az, ahol például kutatnak valamit és a végén azt megtalálják, mert a vége a legfontosabb a könyvnek. Ha a vége nem jó, akkor az egész könyv már feleannyira se tetszik neki és a könyvnek kötelező happy enddel végződnie, hogy az jó legyen.

Ez nettó hülyeség. Persze ízlés kérdése, hogy ki mit miért szeret, vagy mitől tud szeretni, de alapból a felvetésnek semmi értelme. Nincs jó könyv. Nincs jó vers. Nincs jó film. Nincs jó zene. Amíg nincs olyan objektív összehasonlítási módszer valamilyen témában, amelynek két képviselője közül vitathatatlanul ki lehet jelenteni egyikről, hogy az jobb mint a másik, addig nem érdemes arról beszélni, hogy jó-e vagy sem.

De lehet, sőt érdemes vitatkozni a konkrét érveléssel, a "vitapartner" is megpróbálta: miért, a Gyűrűk Uráról meg tudod mondani, hogy jó vagy rossz a vége?

Válaszul valami zavaros történetleírást kapott egy másik könyvről, amiben volt sugárfertőzés, metróalagutak, fegyvertöltény fizetőeszközként stbstb. Ennek a regénynek a vége nem annyira jó, mert a hős ugyan elbukik, bár nem hal meg, ami viszont már katasztrofális könyvet eredményezett volna. Számomra teljesen lényegtelen, hogy melyik könyvről volt szó, a címe ugyanis nem derült ki vagy csak nem figyeltem eléggé.

Tehát szerinte a Pál utcai fiúk egy fos. A Rómeó és Júlia labdába se rúghat. A Tíz kicsi négerben meg főhős sincs, nemhogy még el is bukjon... az a könyv már keletkezésekor halálra volt ítélve. Ha mozgóképről beszélünk, a Breaking Bad pedig nem másról szól, minthogy hogyan készítsünk 5 évadnyi szart, hiszen még a címe is azt jelenti, hogy rossz útra térni. Az Ember tragédiája is címében hordozza hitványságát, de még számtalan példa van haszontalan műalkotásra.

Bukással is lehet értéket teremteni, igazságot mondani. Bukással is lehet valamire jutni. A művészetekben mindenképp. Mint ahogy az olvasottság bukásával meg lehet mondani azt is, hogy idióta-e vagy.

Nem elég olvasni. Nem elég művészetet fogyasztani. Amíg nincs a fogyasztás mögött ész, addig rohadtul nem elég. Nincs jogom más ízlése fölött ítélkezni, de a folyamatos és kikövetkeztethető elégedettség katalizálja a művészetek sorvadását, lásd a kortárs zenében (évente vagy még ritkábban változik a hangszerelési trend, remélem nem csak nekem tűnt fel) vagy filmművészetben (3-szor 3 órás Hobbit film? Egy 250 oldalas gyerekkönyvről beszélünk!). Bár ez már csak felesleges ujjkoptatás, mert mi itt, a Kárpát-medencében, Európa jobb kamrájában még a szarral is meg vagyunk elégedve, és most a politikai rendszerünkre, főleg annak résztvevőire gondolok.

Tehát nincs se jó, se rossz alkotás. Tényleg csak olyan van, ami tetszik vagy nem tetszik, de ennek csak olyan tagmondat előtt van értelme, ami a mert szóval kezdődik.

De mi a helyzet a happy enddel?

A faszért maradt életben Batman. A legnagyobb ziccert hagyták ki ezzel a béna, viszont ízig-vérig Chris Nolani húzással. Egy szerethető hőst megbuktatni egészséges és nem ritka dolog. Egy szerethető hőst kinyírni végtelenül tökös dolog. Ha már amúgy is a Batmanről van szó, zseniális végkifejlet lett volna, ha Batman felrobban az atombombával a segge alatt és nem egy mondvacsinált megoldással menekül meg. Bár az egész filmet áthatja a hangulat ingadozása, a végét tényleg nagyon elszúrták. Mi értelme van Batmannek, ha halhatatlan? Ennek a befejezésnek az volt a tanulsága, hogy ha van elég lóvéd, akkor az atomgombából is vigyorogva térsz vissza a képkockába. Nincs zsé=shit happens.

Ez persze nem jelenti azt, hogy minden happy end rossz (a Gyűrűk Ura vége szerintem tök fasza, persze nem a filmben, mert az sajnos röhejes lezárást kapott) csak éppen valamit mondani kell vele, a GyU esetében azt, hogy a gonoszt csak úgy tudod legyőzni, ha lefegyverzed. Mondjuk jellemző, hogy valami, ami happy enddel végződik no shit, Sherlock kategóriájú mögöttes tartalmat kap, de ettől most tekintsünk el.

És mire ezen gondolatok visszhangja elcsendesült, az Ugaron már a röhögést se lehetett hallani a Coelho idézetek fehér zajától.

Kövér László annak idején azért vágatta le a loboncát, hogy Elvis Presley parókában tiporjon szíveket.

A házelnök szeretné, ha az ellenzék befogná a pofáját. Vagy legalábbis, ha bármit is pofázik vagy pofázna, arról ne tudjanak a választópolgárok. Egy újabb lépéssel közeledünk a nyílt diktatúrához. Egyrészt rendeleti kormányzást akarnak bevezetni, másrészt pedig, hogy a módosításokat nem a parlamenti viták keretein belül, hanem bizottságokban tárgyalnák meg.

Persze teljesen ésszerű, hogy a 2/3-os királyi gárda akaratával képtelenség eredményesen ellenkezni, de így a nem kormánypárti szavazók képviselete már formálisan sem lesz jelen. A Parlamentre fel lehet festeni a Fidesz logót, a mezei ablaküveget pedig cserélhetik ólomüvegre, melyek a kormánypárti képviselőket ábrázolják. Egy mindenkiért, mindenki egyért. Csak ebben a formulában a mindenki=Fidesz, a második tagmondatban pedig egyért=Viktorért.

Aki úgy gondolja, hogy tényleg Kövér találta ki ezt, az teljesen hülye. Kövér nem finomkodna, hanem kapásból felfüggesztené a Parlament működését. Hiszen annak is mi értelme van? Mi értelme van az ellenzéki felszólásnak? Hiszen az igazi felszólalás az, mikor alákérdez az egyik képviselő a másiknak. A Parlament Obersovszky Petyákból fog állni és az egész egy fantasztikus államfői interjúra hajaz majd 2012. tavaszáról.

És azt se higgye senki, hogy a Fideszben bárkit is érdekel, hogy milyen minőségű a Parlament. Akkor a nőverő szarházikat és az alkoholistákat már rég kibaszták volna.

Tehát itt mindennek Orbán az alfája és az omegája. Ami neki nem tetszik azt meg kell semmisíteni minden áron, ami neki tetszik azt pedig a következő tákolmánymódosításig, stbmódosításig bólogatni kell. Ha ő stadiont akar építeni, akkor válság közben, a munkanélküliség csúcsán, az egészségügy vesszőfutásakor is előrántják hozzá a dellát. Ha a komcsi LMP közszemlére akarja tárni az ügynökaktákat, akkor azt nem szabad, mert büdöskomcsi unokája ne ugasson és ne akarjon itten ügynökaktákat mindenki számára elérhetővé tenni, mert kiderülne, hogy most is ugyanannyi spicli ül a T. Ház soraiban, mint az eemútnyócévbe.

Az ellenzéknek ezekbe eddig se volt beleszólási joga, vagy ha igen, annyit ért, mint erdőtűzben a mókuspisi, de most már tulajdonképpen csak abban lesz, hogy a parlamenti büfében sonkás vagy szalámis szenyát kérnek. Bár ez sem hiszem, hogy sokáig tartana, mert egyre közelebb állunk a politikai szegregációhoz is és marad nekik a román szendó két kenyérrel, közte egy harmadik szelet kenyérrel.

Orbán Viktor csak az erőből ért. Kétféleképpen lehet elhallgattatni az ellenzéket: a mikrofonok áramtalanításával és a valódi teljesítménnyel. A valódi teljesítményhez kéne egy kis agyalás is, de az intelligencia a gyengeség szinonimájává degradálódott. Így egy kis teljesítményspórolásra kényszerül a Parlament, mely a már 20%-kal kevesebb villanyszámlán fog meglátszódni. Meg a középületek falaira akasztott arcképekről. Csak arra figyeljen az a már se nem fiatal, se nem demokrata szociopata, hogy a frizurája rendben legyen.

És akkor a DK össznépileg felvonul a legrosszabb idegen nyelvű filmért járó Arany Málna-díj átvételéért.

Senkiháziak kezében van a magyar filmszakma. Persze nem a hagyományos értelemben vett filmszakma, hanem a mozgóképpel operáló hatóságok.

A bajai videónak vannak pozitívumai és negatívumai egyaránt. Pozitívum, hogy tényleg úgy néz ki, hogy a baloldal teljesen tehetetlen és ismét a Fideszt fogják megválasztani. Azért hatalmas kár lenne, ha nem Orbán uralma alatt omlana össze a NER, és bármennyire áthatja a teljes magyar közéletet a dilettantizmus, az ellenzékből senki se érdemelné meg az egyelőre még csak roskadozó rendszer ingatagságának végkifejletét. Legfeljebb Gyurcsány, de nem is értem, hogy hogy a francba fordulhat elő, hogy ez a kretén még mindig a magyar politikai élvonalban tevékenykedik. Szintén pozitívum, hogy már kétségtelenné vált, hogy a DK úgy egyáltalán a magyar politika legalja, ha a KDNP-t és az összes többi szánalmas brigádot nem vesszük figyelembe. Mégis hogy állhat valaki úgy politikusnak, hogy nincs elég esze a csaláshoz? Hiszen ez a szakma tulajdonképpen napjainkban már erről szól. Megáll az ész, és még ők akarnak kormányt váltani, ők lobbiznak a szavazatainkért.

Negatívum, hogy úgy látszik, a Fidesz kikezdhetetlen. A demokrácia (mely illúziójáról és önéltető marketingjéről külön posztot lehetne írni) mélypontja, hogy egy bűnöző kormányt bűnöző ellenzék próbál meg eltávolítani. Ez már nem csak abból a szempontból jelenti a Fidesz leválthatatlanságát, hogy az ellenzékiek hatalomra kerülésük után ugyanúgy leszarnák az ígéreteiket és a nép igényét, hanem azt is, hogy most már véletlenül se mutogathatnak ujjal a kormányra, amikor az valami gyanúsat, vagy "antidemokratikusat" csinál, hiszen totális hitelvesztésről van szó.

A magyar filmszakma másik nagy bukása a szabolcsi 120 millás videókampány a Békés megyei rendőrségével együtt. Az egy dolog, hogy filmművészetileg annyira gagyi, hogy Vágási Feri hamarabb kap Emmyt, mint ez a hitványság az egy személyes köcsögnádasdi filmklub Arany Hányózacskó-vándordíját, illetve nem, nem egy dolog, mert ilyen förtelemmel csak még röhejesebbé tették az egész dolgot. Persze tök jó, hogy ilyen problémákra próbálják felhívni a figyelmet és a megelőzésre akarják serkenteni a népet, de nem hinném, hogy Heisenberg ezek miatt hagyna fel a kék cucc főzésével. Mr. White sírva röhögne magzatpózban.

Mégis hogy a viharba várja bárki is, hogy teli torokból, törvénytelenül röhögve végignéz valaki egy videót, majd amikor esetleg hasonló szituációba kerül rögtön az fog eszébe jutni és véresen komolyan fogja venni a mondanivalóját? Mondjuk nem mintha túl sok hasonló szituáció lenne. Gondolok itt az olyan tébolyító esetekre, mint amikor valaki beleszív egy cigibe, hányásig issza magát és mentőautó (!!!!!) viszi el, vagy egy szál kibebaszott törölközővel takarja le az értékeit. Ha az állítólagosan kompetens hatóságok nem tudnak életszerűen olyan helyzeteket kivitelezni, amikor valaki ténylegesen áldozattá válik, akkor erősen megkérdőjelezhető, hogy a rendőrség jelenléte mit javít az ilyen esetek kapcsán. Arról már nem is beszélve, hogy ezeken mi a franc került 120 millióba. Ugyanezt a pénzt fordíthatták volna például éhező gyerekek étkeztetésére, hajléktalanok támogatására vagy mondjuk rendőri agyműtétekre, hogy ilyenek ne fordulhassanak elő:

És akkor most én is felébredek a denveri reptéren.  A hatóságok legalább 10 évvel le vannak maradva. Aki annyira bebaszik, hogy összeokádja magát, annak nincs szüksége mentőre, csak másnap reggel egy jó adag gabonapehelyre hideg tejjel. Aki nem vigyáz az értékeire az nem áldozat, hanem kretén. Aki tüdőbetegséggel cigizik az is. Aki meg szimplán törvényt sért az nem áldozat, hanem bűnöző. A bűnmegelőzés se ártalmas feltétlenül, de egyfajta nívóval érdemes ez ügyben is eljárni.

Viszont ennyi erővel akár én is rendőr- vagy politikus sorba állhatnék, ha már jobban értek hozzá, de talán ők meg az én szófosásomba pofáznának bele. Hiába, ebben az országban senki se találja a helyét.

Egy 63 éves mamit az utóbbi hetekben elkaptak fűtermesztésért, más mamik és papik és még sokan mások pedig nyilvánosan, nyugodt körülmények között főzik mind közül a legkártékonyabb drogot. Vagy akár az otthon melegében, ahol évi 50 liter 86 térfogatszázalékos párlat mennyiségének megfelelő párlatot van jogunk főzni.

A HVG riportja szerint a szeszfőzdék forgalma rendkívül felpörgött, van hely Észak-Magyarországon, ahol márciusig nem lehet pálinkafőzést előjegyezni.

A The Lancet orvostudományi portálon megjelent 2010-es cikk szerint, mely drogszakértők véleményét összegzi 20 drog kártékonyságáról, ezt a grafikont tartalmazza:

Magyarországon legalább félmillió alkoholista van, de pl. Zacher Gábor 800 ezerre becsülte az alkoholisták számát másfél évvel ezelőtt. A grafikon jól láthatóan kimutatja, hogy a köz számára az alkohol az első, a fogyasztó számára pedig a 4. legkárosabb. Ezzel szemben a nagyüzemileg démonizált fű még a dobogó közelébe se ér.

Mindannyian találkoztunk már az alkohol kártékony hatásaival. A részeg ember ön- és közveszélyes. A részeg ember atomjaira esett mozgáskoordinációja ellenére szuperhősnek képzeli magát. A részeg ember agysejtjei meggyengülése ellenére - vagy épp emiatt - minden döntését az adott pillanat legjobb lehetőségének tekinti. És a részeg ember könnyen lehet, hogy öntudatlansága és felelőtlensége mellett rendkívül agresszívvá is válik. Vagy csak simán elkábul, elalszik vagy magzatpózban a hányásában fetreng. Ebből a drogból lehet mintegy 86 litert előállítani egyébként ellenőrizhetetlenül.

Aki beszívott röhög és megéhezik. A marihuána mégis illegális szer, az alkoholhoz viszont bárhol bármikor hozzá lehet jutni törvényes keretek közt.

800 ezer drogos él Magyarországon és senki sem tesz semmit a probléma megelőzéséért, sőt. Úgy néz ki, hogy a mélyen vallásos magyar kormány számára nem probléma, ha a társadalmat evangéliumi szeretetéből fogva leépíti, de mindenki naiv, aki elhiszi, hogy ők tényleg a keresztényi normák szerint élnek. Nem több ez puszta kampánynál. Ahogy az sem, hogy az alkoholistát nem nevezi a társadalom drogosnak, mert túl pejoratív jelző, viszont így a probléma elsikkad.

Részemről is álszentség lenne, ha nem vallanám be, hogy alkalmanként alkoholt fogyasztok, de a mértéktelen ivásnak nem látom értelmét. Persze mindenkinek a magánügye, hogy mivel bassza el az életét. Valakinek az alkohol jutott, államilag támogatva, társadalmilag végignézve.